Az Alba Regia Táncegyüttes 2026. április 26-án, vasárnap 19 órakor különleges utazásra hívja vendégeit a tánc világnapja alkalmából a Vörösmarty Színházban. A már legendás Mozdulatlan legendák című produkció hat korszakot és szoborcsoportot felölelve mutatja be Székesfehérvár történelmi múltját a korai középkortól kezdve, a reneszánsz, a török hódoltság kora, a reformkor és az I. világháborús éveken keresztül egészen napjainkig.

Az Alba Regia Táncegyüttes repertoárjában az autentikus paraszti tánchagyomány színpadra vitele mellett mindig nagy hangsúlyt kaptak kortárs, táncszínházi alkotások, illetve a történelmi táncok feldolgozása is. Az utóbbi években a bemutatott produkciók már sokszor a társművészetek bevonásával (irodalom, képzőművészet) születtek meg. Ezt az irányt szeretnék a jövőben is tartani, „színházszerű” előadásaikkal népszerűsítik a tradicionális paraszti tánckultúra formanyelvére épülő színpadi táncművészeti ágat. Legfőbb céljuk, hogy előadásaik során az „utca embere” aktuális és mindennapi gondolatok, történetek, érzések megélésén keresztül újból felfedezhesse rég elfelejtett hagyományainkat.

A közönség ma már nem elégszik meg az autentikus folklór koreográfiákkal, „színházat”, gondolatokat, történeteket szeretne megélni. Székesfehérvár történelmi szerepe az elmúlt években méltó hangsúlyt kapott országszerte. A 2015-ben készült Mozdulatlan legendák című produkció felújításával az ARTE célja ezt a folyamatot tovább mélyíteni, a székesfehérváriak identitásának egyidejű erősítésével és városunk turisztikai jelentőségének kihangsúlyozásával.

Az egyestés, közel 70 perces műsor Székesfehérvár „ikonszerű” szobrain keresztül idézi meg a történelmi korszakokat a táncművészet és társművészetei (irodalom, képzőművészet, zeneművészet) segítségével. Séta közben nem is sejtjük, hogy e köztéri alkotások alakjai milyen szorosan kapcsolódnak Székesfehérvár történelmi múltjához. Ezekről a kötődésekről csak ritkán, kevés helyen olvashatunk vagy hallhatunk. Továbbá ezek a szobrok az általuk megidézett korszakokat képviselve kiváló témául szolgálnak arra, hogy az egyetemes európai tánctörténet és a magyar paraszti tánchagyomány szorosan összefüggő kapcsolatait bemutathassuk Szent Istvántól napjainkig.
Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor, Sáfrán Balázs koreográfiái, Szirtes Edina „Mókus“ és Cserta Balázs zenéi Majoros Róbert rendezésében, és művészeti munkatársai – Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor, Tombor Bea – támogatásával keltik életre Székesfehérvár mozdulatlan legendáit. Szent István szobra moldvai táncokkal, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban, Wathay Ferenc és Varkocs György hajdú táncok, eszközös fegyvertáncok, balkáni lánckard táncok révén, Petőfi Sándor a romantika jellegzetességeivel, az I. világháborús szobrok a magyar néptánchagyomány férfitáncaival elevenednek meg, végül a város ikonikus Kati nénije, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját Mezőföld egyes falvainak táncain kívül az itt élő sváb, rác és cigány nemzetiségek táncait megjelenítve.