A magyar függetlenség nem alku tárgya – ez a legfontosabb üzenete a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából… indított emlékévnek. A Habsburg Történeti Intézet, a Hagyományok Háza, a Rákóczi Szövetség és a Teleki László Alapítvány összefogásával megvalósuló programsorozat székesfehérvári gálaműsorának szervezője az Alba Regia Táncegyesület. Program: 1. Alba Regia Táncegyüttes: „Török idők” (Részlet a Mozdulatlan Legendák című táncjátékból ) 2. Konferálás és ismertető a Rákóczi korszak történelmi, zenei és tánc hagyományáról (Majoros Andor) 3. Martonvásári Százszorszép Táncegyüttes: Mezőkölpényi táncok 4. Cserta Balázs, Berki Lilla, Varró János : A Rákóczi-kor zenei emlékei (hangszeres és énekes változatok ) 5. Székesfehérvári Köfém - Táncol”KODO” Táncegyüttes: Küküllő-menti táncok 6. Martonvásári Százszorszép Táncegyüttes: Gyimesi táncok 7. Cserta Balázs előadása a tárogatóról és hangszerbemutató 8. Alba Regia Táncegyüttes: „Egy szép táncot jó kedvemből…” (a magyar tánchagyomány eszközös táncai) A belépés ingyenes, azonban regisztrációs jegy foglalásához kötött. Tovább

Béresek nyomában... – Mezőföld tánchagyománya Táncolják: az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Csöröge, Dödölle és Tehetséggondozó… csoportjának tagjai Közreműködik: Galiba zenekar Művészeti vezetők: Majorosné Szabó Veronika és Majoros Róbert A székesfehérvári Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola számára különösen fontos feladat szűkebb pátriájuk, Mezőföld gazdag néptánc- és népzenei örökségének megismertetése. Ezt a tájat sokan Illyés Gyula „Puszták népe” című, személyes hangvételű szociográfiájából ismerhetik, amely érzékletesen rajzolja meg a térség egykori béreseinek és cselédeinek világát. Az előadásban az iskola gyermekcsoportjai – a Csöröge, a Dödölle és a Tehetséggondozó csoport – a Mezőföld népi kultúrájának játék- és tánchagyományaiból merítve idézik meg e táj sajátos hangulatát, mindennapjait és ünnepeit. A produkcióban a múlt táncai életre kelnek, hogy a nézők betekintést nyerjenek abba az élő örökségbe, amely generációk közös kincse, és amelyet a fiatalok ma is szeretettel és odaadással őriznek tovább. Tovább

Az Alba Regia Táncegyüttes 2026. április 26-án, vasárnap 19 órakor a Tánc Világnapjára várja a közönséget a Vörösmarty Színházba.… A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatja be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül: a korai középkortól a reneszánszon, a török koron, a reformkoron és az I. világháborús éveken át egészen napjainkig. A közel 70 perces, egyestés produkció a város ismert szobrait „kelti életre” tánccal, zenével és látvánnyal. Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk ezekre az alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig. A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját pedig Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették. A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckard táncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A záró részben a város kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek. Tovább

Az Alba Regia Táncegyüttes 2026. április 26-án, vasárnap 19 órakor a Tánc Világnapjára várja a közönséget a Vörösmarty Színházba.… A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatja be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül: a korai középkortól a reneszánszon, a török koron, a reformkoron és az I. világháborús éveken át egészen napjainkig. A közel 70 perces, egyestés produkció a város ismert szobrait „kelti életre” tánccal, zenével és látvánnyal. Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk ezekre az alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig. A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját pedig Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették. A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckard táncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A záró részben a város kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek. Tovább